Budafok ingatlan- Budafoki, XXII. kerületi ingatlanok, családi házak, ikerházak, lakások, telkek gazdag választékával várjuk kedves vevőinket!

Heuréka 22 Bt. a XXII. kerületi ingatlanok specialistája. www.heureka22.hu 227 0391

Látnivalók, nevezetességek

Feinek Györgyné, Mati Károlyné: Helytörténeti Olvasókönyv felhasználásával

A település első utcája

A Savoyai Jenő tértől alig egy-két percre találjuk a Budafok legrégebbi utcáját a Brunnthalt, mai nevén Péter Pál utcát. Régi elnevezését valószínűleg az utca végén lévő kútról /Vöröskút / kapta. A hangulatos utca a XVIII. században épült ki a német betelepítés hatására. Az utca sajátos arculatát meghatározzák a még meglévő műemléképületei. További érdekességek a házak mögötti hegyoldalba mélyen benyúló pincék, melyekben kiváló minőségi borok érlelhetők. Mivel Budafokon ez idő tájt virágzott a borkereskedelem, úgynevezett borházak alakultak ki. Az utca hosszú szakaszán védett gesztenyefa-sorral szegélyezett árok húzódik.

A Czuba kastély

A Péter-Pál utca egyik leglátványosabb épülete a 2. szám alatt található Czuba- Durozier kastély. A múlt század végén épült. tulajdonosa Franciaországból települt ide azzal a szándékkal, hogy konyakgyárat létesítsen. Terve sikerült. A kastély pincéjében beindult az üzem. A pince fölött a francia romantika stílusának megfelelően alakították ki a kastélyt.

A Péter-Pál kápolna

1739-40-ben pestis járvány söpört végig az országon és Promontoron is. A járvány ideje alatt Knoll József és felesége fogadalmat tettek egy kápolna felépítésére. Ez lett a község első kőtemploma. A kápolna egyszerű barokk stílusban épült. Főhomlokzata a Péter-Pál utcára néz. Jelenleg a kápolnában tartják szentmiséiket a görög katolikusok. A kis templom körül volta község első temetője. Az előtte álló hatalmas mezei juharfa, az Ősök - fája, több mint 250 éves.

Stáció- Kálvária

A Péter- Pál- kápolnától induló keresztút, melynek utolsó állomása a kálvária barlangja fölé került, 1832-ben készült el. A képoszlop festményei több alkalommal kerültek felújításra, utoljára 1995-ben Oláh János készítette el a festményeket. A festmények Krisztus szenvedéstörténetét fejezik ki. A stációk oszlopainak anyaga helyi mészkő.

A Vöröskúti Szentháromság-emlékoszlop

A Péter-Pál utca végén két fa őrizetében találjuk a Szentháromság - emlékoszlopot. A XVIII. század végi barokk emlékművet 1914-ben állították erre a helyre. Hogy korábban hol állt, nem tudni. A Szentháromság - emlékoszloppal szemben található az a kút, amelyről az utca régi nevét a Brunnthal /Kútvölgy/ nevet kapta.

Barlanglakások

Az embereknek évezredek át menedéke, lakhelye volt a hegyek, dombvidékek természetes képződménye a barlang. Budafokon a barlanglakások természetesen és mesterségesen vájt formája egyaránt megtalálható volt. 1864-ben Promontor 516 házból állt, ezeknek majdnem a fele kőbarlang volt. 1897-ben az akkori képviselőtestület új barlanglakások létesítését megtiltotta. A barlanglakásokat véglegesen 1966-ban számolták fel. A pincék nagy részét betömték, más részüket raktárként hasznosítják. Egyetlen lakás maradt meg emlékül az egykori Verebesen, a Veréb u. 4. szám alatt, mely múzeumként megtekinthető.

A budafoki temetők

Írásos emlékek alapján öt temető létezéséről tudunk. Az első a Péter-Pál kápolnánál, a második a pestis temető néven említett a Duna partján, a harmadik a Duna partján a Városháza magasságában, a negyedik az Árpád utcai iskola közelében, az ötödik ma is létezőt 1885-ben nyitották meg.

Szt. Lipót - Plébániatemplom

1775-ben épült fel a templom, mai formáját a század első felében nyerte el. Fő stílusjegye a barokkra utalnak. A templom magassága 43 méter. A homlokzati részt két kőszobor díszíti, Szent Vendel és Szent Flórián. A Szent Lipótot ábrázoló oltárképet és a vörös márvány oltárt Mária Terézia adományozta a templomnak. A rokokó szószék a négy evangélistával egyik legszebb dísze a templomnak.

Nem műemlék jellegű templomok, imaházak

Promontor lakossága a német betelepítések következtében katolikus volt. Az 1851-es népszámlálás szerint azonban már 9 református és 3 evangélikus hívő is élt itt.

1881-ben megjelentek a baptisták is. Első imaházukat a Gellért u. 9. szám alatt építették fel. 1982-ben épült meg új imaházuk a Péter-Pál utca elején, melyet Isten Házának neveznek.

A protestánsok a századfordulón egy Kossuth Lajos utcai magánházban tartották istentiszteletüket.

A reformátusok első imaháza Kereszt utcában volt, ezt 1911-ben avatták fel, 1927-ben pedig megépült a Leányka utcai templom. Tervezője és kivitelezője holland építész volt. Az eredetileg kéttornyúra tervezett templomnak csak az egyik tornya épült fel. Stílusát tekintve neogót jegyek lelhetők fel rajta.

Az evangélikus közösségben 1923-ban merült fel az önálló templomépítés gondolata, a templom 1935-ben készült el. A karcsú tornya 32 méter magas, harangja nincs.

Nepomuki Szent János szobor

A Kossuth Lajos utcai iskola mögött található a Hosszúhegy tér. Itt áll Nepomuki Szent János szobra. A szent, Vencel cseh király udvari papja volt. A király minden áron meg akarta tudni tőle, hogy felesége mit gyónt neki, de ő nem árulta el. Ezért a király a folyóba ölette. (A halászok, vízimolnárok, hajósok védőszentjeként tiszteljük.) népi hagyomány volt május 16-án Nepomuki Szent János napján egy fából készült szobrot meghajókáztatni, s közben a vízbe virágszirmokat szórni.

A téren álló szobor az 1750-es évek körül készült, mészkőből. Két oldalán valamikor egy-egy angyal állt, melyek az első világháború éveiben eltűntek.

Budafok a " Bor Városa"

Promontor területén már a XIII. században is volt szőlő. A török hódoltság idején tovább fejlődött a szőlő és gyümölcskultúra. A törökök Promontóriumot a " cukros falat fokának" nevezték. Buda felszabadítása alatt a növénykultúra gyakorlatilag elpusztult, a falvak elnéptelenedtek.

Az új élet megteremtéséhez németajkú lakosságot telepítettek be. A mai Budafok története ekkor kezdődött. Savoyai Jenő az uradalmához tartozó Promontóriumon újjáélesztette a szőlőtermesztést.

1875-ben hazánkban felütötte fejét a filoxéra. Budafokon 1881-ben jelent meg, néhány év alatt elpusztította a szőlő jelentős részét.

Később megjelentek a bornagykereskedők, Dietzl József, Seybold Frigyes, stb. Megteremtették a ma is virágzó borászati centrum feltételeit.

Kerületünk pincerendszere közel 100 km hosszú. A pincék 3-4 méter magasak és 6-8 méter szélesek. Ide érkeznek az ország különböző részeiről a borok. A hajdani kereskedők és gazdák nemcsak a pincék szép kiképzésére, hanem a hordóikra is sokat adtak. A szőlősgazdák szinte versengtek azért, hogy pincéiket szebbnél-szebb fafaragású hordók díszítsék.

A múltbéli hagyományokat eleveníti fel az évenként megrendezésre kerülő Bor és Pezsgőfesztivál. 1987-ben Rómában Budafok megkapta a "Szőlő és Bor Városa" kitüntető oklevelet.

A Törley - kastély

Budafok külső arculatának máig egyik jellegzetessége a századfordulón épült Törley-kastély. Tervezője Ray Rezső Vilmos, a francia lovagvárak mintájára nagyszabású kastélyt tervezett. Az egykori nagy társadalmi életnek színteret adó kastély bálterme eredeti szépségében ma is megtekinthető. Jelenleg könyvtárnak ad otthont. Ebben az épületben működik az ország egyetlen sugárbiológiai intézete.

A Sacellary - kastély

A kastélyt Sacellary György földbirtokos és bankár építette, leánya Irén részére. A 20-as évektől a 80-as évekig szanatóriumként működött. Ma Nemzetközi Menedzserközpont. A kastély felújításakor törekedtek eredeti szépségének, berendezésének megőrzésére. Ilyen a művészien faragott fakorlát, ebédlő, valamint az ajtókon található csiszolt üvegek. Sacellary Irén kedvenc fája a vadgesztenye volt, ezért a kastély számos díszítőelemeként a vadgesztenye levél motívumot használtak.

A Törley - Mauzóleum

Kerületünkben alig találunk e századbeli műemléket. A kevesek közé tartozik az 1911-re elkészült Törley - mauzóleum, melyet Ray Rezső Vilmos tervezett.

Törley József 1907-ben váratlanul bekövetkezett halálakor felesége állíttatta férje emlékének. A szecessziós stílusú, keleti elemekkel kevert formaképzésű kupolás mauzóleumot Olaszországból hozott mesterekkel készítette el. Az épület domborműveit Damkó József művész alkotta. A kápolna belső tere elpusztult. Az épület felújítás alatt áll. A kriptahelység két fő pontján Törley József és Sacellary Irén cararai fehérmárvány szarkofágjai találhatók. Mögöttük temették el Mariska nevű lányukat.

A Városháza

1929-ben- Bartha Lajos tervei alapján építették meg, egy korábbi gyárépület felhasználásával a mai Városházát. A szecessziós elemeket tartalmazó épületet 1993-ban műemlékké nyilvánították. Külső megjelenésében impozáns. Legszebb talán a díszterem, melyet a közelmúltban az eredeti minták alapján újrafestettek. Két-két szemben lévő falán Promontor és Tétény címere látható.

Csőt falu- Háros - sziget

Csőt falu a mai Háros- sziget területén helyezkedett el. Legkorábbi okleveles említése 1222-ből származik, de tudjuk, hogy a település korábban keletkezett. A tatárjárás idején a falu elnéptelenedett. 1264-ben IV. Béla premontrei prépostságot alapított. A király a falu lakóinak külön jogokat adott, szabadon választhattak pl. maguk közül bírót. A kolostor fénykorát Mátyás idejében élte, ekkor pálos szerzetesek megújították a templomot és a település újjászületett.

Mivel a sziget területén több évtizede honvédség állomásozik, s a nyilvánosság részére nem látogatható, így növény- és állatvilága zavartalanul fejlődhetett. 1993-ban védetté nyilvánították, nem látogatható terület.

Campona - római katonai tábor

Az első században a római birodalom elérte hazánk területét is, kialakítva a Pannónia provinciát. Nagytétény területén volt egykor egy katonai település, Campona. először palánktábort létesítettek, majd azt kőfalak váltották fel. A tábor alaprajza megközelítőleg négyzet alakú. Négy sarkán a védelem számára fontos bástyát emeltek.

Az ásatások során felszínre került a táborhoz tartozó Mithras- szentély, egy parancsnoki épület, valamint egy katonai fürdő. A feltárások alkalmával sok értékes leltre bukkantak. Például egy kocsi maradványaira, üvegedényekre, érmekre, pénzekre és egy Vénusz-szobrocskára. Campona feltárása folyamatban van.

A Száraz - Rudnyánszky kastély

Nagytétény legreprezentatívabb épülete a Száraz- Rudnyánszky - kastély. Az épület a Duna mellet található, parkja egykor egészen a Dunáig lenyúlott.

A kastély egy XV. századi udvarház felhasználásával épült. Fennállása során többször gazdát cserélt. Végül Száraz György tulajdonába került, aki korszerűsítette, 1720-30 között, felújította a kastélyt. Halála után leánya örökölte Tétényt, akinek férje Rudnyánszky József- a nagy hatalmú Grassalkovich Antalnak volt unokaöccse. A kastélyt ekkor is felújították, a kor divatjának megfelelően barokk stílusban. Az átalakítás során U alakú díszudvaros alaprajzot terveztek. A kastély legelegánsabb része a díszudvarra néző főhomlokzat a főbejárattal. A kastély pompáját növelte a hozzátartozó franciapark, különleges növények, kerti építmények, kutak, szobrok és gazdag fácános kapott itt helyet. A kastély Rudnyánszky- részének egyik későbbi tulajdonosa volt Hugonnai család, melynek kiemelkedő egyénisége volt Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő. Napjainkban az épület egyik részében az Iparművészeti Múzeum bútorkiállítása található (jelenleg felújítás miatt nem látogatható), másik részében beteg gyermekek otthona működik.

Nepomuki Szent János- gloriette

A Száraz- Rudnyánszky- kastélyhoz tartozó park dísze volt valamikor a Nepomuki Szent János- gloriette, melyet 1751-ben emeltek. Ez a szobor különbözik a budafokiaktól, gloriette-be helyezték.

Szt. Flórián - szobor

Az egykori tétényi piactéren- ma Szent Flórián tér- áll a Szent Flórián - szobor. Flórián a IV. században élt. Római katona volt, akit a XV. századtól a tűzoltók védőszentjeként tiszteltek.

Nagyboldogasszony - plébániatemplom

Nagytétény egyik kiemelkedő műemléke a település központjában található római katolikus templom. Helyén már a XIV. században is állt egy gótikus templom, mely a török hódoltság idején elpusztult. emlékét a mai templomtorony őrzi. A település ura Rudnyánszky József és felesége a település számára a régi templom felhasználásával építette, 1755-ben szentelték fel.

A templom átalakításakor a barokk stílust követték. Déli oldalán sekrestye, északi oldalán már a múlt században készült félnyeregtetős oldalkápolna és gyóntatóhelység található. Szemben állva a templommal a középkori gótikus torony hívja fel magára a figyelmet.

A sekrestye külső oldalán befalazott kriptalejárat található, ahol a Száraz család tagjai nyugszanak.

Szentháromság-emlékoszlop

A Tétényben található emlékoszlopot az 1740-es években dúló pestisjárvány emlékére emelték, barokk stílusban. Alkotója ismeretlen. Jelenlegi helyére, a templomkertbe az 1960-as években került, előtte a Szentháromság téren állt.

Ortodox imaház- Zsidó temető

Az 1737-es összeírás szerint három zsidó család élt ekkor Tétényben, majd számuk lassan növekedett. Ez tette szükségessé, hogy saját imaházuk és rabbijuk legyen. Erre a célra egy XVIII. századi gazdasági épületet alakítottak át. Napjainkban az imaházaz könyvraktárnak használják. a földesúri család külön izraelita temetőt biztosított a hitközség számára. A legrégibb sírköve 1750-ből származik.

A nagytétényi református templom

Az iparosodás fejlődésével az 1900-as évek elején Nagytétényben is megjelentek a reformátusok. 1929-ben épült fel imaházuk, a Zambelli és az Angeli út sarkán. Az imaház az 1920-as évek lakóházainak stílusában épült. 1956-ban az imaház toronnyal egészült ki, ettől kezdve templomként tartják számon.

Pincekápolna

Budatétényben, a Jókai Mór u. 52.sz. alatti hajdani présház pincéjében található az úgynevezett pincekápolna. A pincekápolnát Athanas Pulljevics építette 1780-ban. A kápolna egykor a szabadkőművesek titkos találkozóhelye volt.

Wolf- kúria, Wolf kripta

A mai Budatétény a XIX. század elején még szinte néptelen, a pesti polgárok ez időben kedvenc nyaralóhelye volt. Itt található a híres "Zenélő óra" tulajdonosának, a Wolf családnak a villája, amely a Jókai és a Dézsmaház utca sarkán áll. Az épületet később Juhász-villának nevezték.

Az évek során többször átalakították, jellegét elveszítette. A régi kistétényi temető egyetlen megmaradt sírkápolnája a Wolf - kripta, a Terv utcai lakótelepnél.

Joszipovich- kúria

Utcavonalban épült, földszintes kúria. 1830 körül épült udvarháznak, ma óvodának ad otthont (Park u. - Rózsakert u. sarok).

Zigány- villa

Domboldalba épített egyemeletes klasszicista épület, 1827-ben épült. Az emelete nem eredeti, megközelíthető a Park utca felöl.

Taub vendéglő

A Kápolna utca 3. szám alatt a múlt században egy földszintes épület állt, a hajdani Taub vendéglő. Később eklektikus stílusban emelettel bővítették. 1927-ben a "Legszentebb Üdvözítő Lányai " női szerzetesrend tagjai itt létesítettek otthont a nyomorék gyerekek számára, amely megszakítás nélkül ma is működik. A XIX században épült villák és nyaralók közül érdemes még felkeresni:

- az Erzsébet királyné 32. sz. alatti épületet

- a Piroska közben lévő Voijnovits- házat

- a Kápolna utcában lévő Popiel - villát

a Klauzál utcában a Schuszter - villát.

A Szent Mihály kápolna

A Kápolna utcában találhatjuk meg ezt a XVIII. században létesített kápolnát. Az 1780-ban épült templomot azok a pesti polgárok építették, akiknek szőlőbirtokuk volt a később Kistéténynek nevezett területen. A kápolna tornya fából készült. Az arra sétáló járókelők nap mint nap gyönyörködhetnek a kápolna órájának zenélő hangjában, mely a "Christus vincit, Christus regnat …" kezdetű közismert egyházi ének dallamát játssza.

Szoborpark

Az 1989-es rendszerváltást követő években az elmúlt történelmi időszakra utaló köztéri szobrainkat itt helyezték el. A parkban 41 kisebb- nagyobb alkotás tekinthető meg.

György - villa

Budatétény és Baross Gábor - telep találkozásánál, a Nagytétényi út 141. szám alatt szépen rendbe hozott kúria látható. Az 1825-ben épült egyemeletes klasszicista villát 1990-ben újították fel, ma a Hungarovin vendégháza.

Szent Donát emlékoszlop

Nagytétény és Baross Gábor telep határában a Bartók Béla út felett egy magaslaton fehérre meszelt emlékoszlopot figyelhetünk meg, melynek fülkéjében Szent Donát domborműve látható. Szent Donátot a szőlősgazdák védőszentjeként tisztelik, így került ide az egykori szőlőshegyre. A szobrot valószínűleg a XVII. -XIX. század fordulóján állították.

Jézus Szíve-templom

A század elején Nagytétényhez tartozó újonnan létrejött Baross Gábor - telepnek nem volt temploma. 1927-ben harangot kaptak, majd később megalakult az egyházközség. 1933. május 5-én tették le a templom alapkövét és szeptember 3.-án fel is szentelték.

vissza az előző oldalra

Budafok, Budatétény, Rózsavölgy, Baross Gábor telep, Nagytétény, XXII. kerület

Ingatlan, családi ház, ikerház, sorház, építési telek, telek, lakás, öröklakás, új építés

Heuréka 22 Ingatlanközvetítő Bt. www.heureka22.hu tel:227 0391