Budafok ingatlan-
Budafoki, XXII. kerületi ingatlanok, családi házak, ikerházak, lakások, telkek
gazdag választékával várjuk kedves vevőinket!
Heuréka
22 Bt. a XXII. kerületi ingatlanok specialistája. www.heureka22.hu 227 0391
|
|
A
tulajdonszerzés speciális esetei
|
Elbirtoklás
Elbirtoklás útján szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát az, aki sajátjaként, tíz éven át szakadatlanul birtokolja (rendszeresen használja, rendben tartja, annak ellenére, hogy nem ő a tulajdonos). Nem lehet elbirtoklás címén tulajdonjogot szerezni, ha a fentiek szerinti feltételek csak a föld egy részére állnak fenn és a földterület nem megosztható. Az ingatlan tulajdonjogának megszerzéséhez - az adásvétellel, ajándékozással ellentétben - ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre nincs szükség. (Az elbirtoklási feltételek megvalósulásával bekövetkezik a tulajdonszerzés!) Bejegyzés hiányában azonban nem lehet elbirtoklás címén történő tulajdonszerzésre hivatkozni azzal szemben, aki az ingatlan-nyilvántartásban bízva ellenérték fejében - például adásvételi szerződéssel - jogot szerzett.
Házastársi
vagyonközösség
A családjogi törvény szerint a házasságkötés - az
életközösség fennállásának idejére - házastársi vagyonközösséget keletkeztet. A
vagyonközösség lényege abban rejlik, hogy a házastársak osztatlan közös
tulajdonát képezi mindaz, amit az életközösség fennállása alatt akár
együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve, ami valamelyik házastárs
különvagyonához tartozik. Különvagyonba tartoznak azok a vagyontárgyak:
- amelyek házasságkötéskor már házastárs tulajdonában voltak
- amelyeket a házastárs a házasság fennállása alatt öröklés
jogcímén szerzett, vagy ajándékba kapott
- a személyes használatra szolgáló és szokásos
mértékû, illetve mennyiségû vagyontárgyak
- a különvagyon értékén szerzett vagyontárgyak.
A házasság fennállása alatt vásárolt ingatlant akkor is a
házastársak közös vagyonába tartozónak kell tekinteni, ha azt kizárólag az
egyik házastárs vásárolta (kivéve, ha a különvagyona értékesítéséből származó
bevételből vette), és ennek megfelelően csak az ő tulajdonjoga szerepel az
ingatlan-nyilvántartásban. Ilyen esetben - megegyezés hiányában - a másik
házastárs a bíróságtól kérheti tulajdonjogának megállapítását,
ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését. Természetesen nincs akadálya annak
sem, hogy ebben a kérdésben a házasfelek peren kívül megegyezzenek.
Tartási vagy
életjáradéki szerződés
Ingatlan tulajdonjoga tartási szerződéssel is megszerezhető.
A tartási szerződés alapján az eltartó köteles a másik felet - általában a
tulajdonában lévő ingatlanért cserébe - eltartani. (A tartás ellenértéke nem
csak ingatlan, hanem pl. ingó dolog tulajdonjoga, készpénz, lakásbérleti jog is
lehet.) Az ingatlan a szerződéskötéssel és annak bejegyzésével megy át az
eltartó tulajdonába. A tulajdonjog bejegyzésével egyidejûleg teherként
tartási jogot jegyeznek be az ingatlan-nyilvántartásba az eltartott javára.
Az életjáradéki szerződés abban különbözik a tartási
szerződéstől, hogy az eltartó a másik fél ingatlanáért cserébe nem természetbeni
tartásra, hanem életjáradék fizetésére vállal kötelezettséget.
Öröklési szerződés
Az öröklési szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát,
hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi. Az
öröklési szerződéssel lekötött ingatlanra öröklési jogot, ennek biztosítására
pedig elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeznek be az ingatlan-
nyilvántartásba az örökös javára. Az ingatlan a szerződéskötést követően is az
örökhagyó tulajdonában marad (a tartási szerződéssel ellentétben, ahol a
szerződéskötéssel az ingatlan az eltartó tulajdonába megy át), azonban az
öröklési szerződés tartama alatt a tulajdonos tulajdonjogával nem rendelkezhet
(nem idegenítheti el, terhelheti meg). A tartást, életjáradékot teljesítő fél
az örökhagyó halálának pillanatában szerzi meg az ingatlant.
Ha a tartásra kötelezett örökös a szerződésben foglaltakat
nem teljesíti, az örökhagyó kérelmére a bíróság - a tulajdonjogának érintése
nélkül - felbontja a szerződést, és rendelkezik a korábban teljesített tartás
ellenértékének megtérítéséről.
Elővásárlási jog
Az elővásárlási jog jogosultja mindenki mást megelőzően
vásárolhatja meg az elővásárlási joggal terhelt ingatlant. A jogosultság
személyhez kötött, azt sem átruházni, sem örökölni nem lehet. Elővásárlási jog
jogszabályon vagy szerződésen alapulhat. Jogszabályon alapul pl. a közös
tulajdonú ingatlan tulajdonosainak tulajdoni hányadára vonatkozó elővásárlási
jog. Ha az ingatlan tulajdonosa írásbeli megállapodással (szerződéssel)
elővásárlási jogot engedett az ingatlanra, eladás esetén a kapott ajánlatot a
szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni.
Amennyiben az elővásárlásra jogosult a közölt ajánlatot elfogadja, a szerződés
közöttük - az elfogadással - létrejön. A jogosult nyilatkozatának hiányában a
tulajdonos az ajánlatnak megfelelően, vagy annál kedvezőbb feltételek mellett
is eladhatja az ingatlant.
Visszavásárlási jog
Az adásvétel speciális formája a visszavásárlási jog. Az
eladott ingatlant csak akkor lehet visszavásárolni, ha a visszavásárlás jogát
korábban az adásvételi szerződésben írásban kikötötték. Visszavásárlási jogot
legfeljebb 5 évre lehet kikötni. A visszavásárlás az eladónak a vevőhöz
intézett - egyoldalú - nyilatkozatával jön létre.
Vételi jog (opció)
Ha a tulajdonos az ingatlanra vételi jogot (opció) enged, a
jogosult egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja azt. A vételi jogot
keletkeztető szerződésben meg kell határozni az ingatlan adatait, a vételárat
és az opció időtartamát, amely legfeljebb 5 év. A határozatlan időre kötött
vételi jog hat hónap után megszûnik.
Külföldiek
ingatlanszerzése
Külföldi magánszemélyek, jogi személyek termőföld és védett
természeti terület kivételével bármilyen ingatlan tulajdonjogát megszerezhetik.
A tulajdonszerzéshez (az öröklést kivéve) a fővárosi, illetve a megyei
közigazgatási hivatal vezetőjének engedélye szükséges. Nem adható meg az
engedély, ha a tulajdonszerzés önkormányzati, illetve egyéb közérdeket sért.
Ebben a kérdésben az ingatlan fekvése szerint illetékes települési, fővárosi,
kerületi önkormányzat polgármesterének nyilatkozatát be kell szerezni. Nincs
lehetőség az engedély megtagadására akkor, ha az ingatlan az önálló
vállalkozóként Magyarországon letelepedŐ külföldi természetes személy gazdasági
tevékenységének folytatásához elengedhetetlenül szükséges.
(Ingatlan tulajdonjogának külföldi jogi vagy természetes
személy általi megszerzéséhez szükséges engedély iránti eljárásért,
ingatlanonként 50 000 forint illetéket kell fizetni. Az a külföldi természetes
személy, aki Magyarország területére állandó letelepedési engedéllyel
rendelkezik és a magyar állampolgárság megszerzését kezdeményezte, a
lakástulajdonának megszerzéséhez szükséges engedély iránti eljárásért 10 000
forint illetéket köteles fizetni.)
Kiskorú ingatlanának
elidegenítése, kiskorú tulajdonszerzése
A kiskorú ingatlantulajdonos nevében törvényes képviselője
(szülője vagy gyámja) jár el. A tulajdonjoggal való rendelkezéshez azonban a
törvényes képviselőnek a gyámhatóság jóváhagyását kell kérnie, feltéve, hogy a
jogügylet az ingatlanvagyon csökkenésével, megterhelésével jár. Ingatlanszerzés
esetén, ha az ingatlan tehermentes, gyámhatóság jóváhagyásra nincs szükség.
Az ingatlan értékesítéséhez a gyámhatóság kizárólag abban az
esetben járulhat hozzá, ha az értékesítés a gyermek érdekében folyik, és a
törvényes képviselő a befolyt vételárat a tulajdonos nevére szóló fenntartásos
betétben helyezi el.
Budafok,
Budatétény, Rózsavölgy, Baross Gábor telep, Nagytétény, XXII. kerület
Ingatlan,
családi ház, ikerház, sorház, építési telek, telek, lakás, öröklakás, új építés
Heuréka 22 Ingatlanközvetítő Bt. www.heureka22.hu tel:227 0391