Budafok ingatlan-
Budafoki, XXII. kerületi ingatlanok, családi házak, ikerházak, lakások, telkek
gazdag választékával várjuk kedves vevőinket!
Heuréka
22 Bt. a XXII. kerületi ingatlanok specialistája. www.heureka22.hu 227 0391
|
|
A tulajdonszerzés
formái
|
A következő néhány sorban a tulajdonszerzés legjellemzőbb formáiról
állítottunk össze rövid tájékoztatót.
Adásvétel
Az
adásvételi szerződés alapján az eladó fő kötelezettségei: az ingatlan tulajdonjogának
átruházása, és az ingatlan birtokba adása a vevőnek. A vevő ezzel szemben a
dolog átvételére, és vételár megfizetésére köteles. Csak az írásba foglalt
adásvételi szerződés tekinthető érvényesnek, feltéve ha abból a szerződés
lényeges tartalma egyértelműen megállapítható. Ingatlan esetén a tulajdonjog
megszerzéséhez az adásvételi szerződés megkötésén túl szükség van a tulajdonjog
ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére is. A bejegyzés alapjául szolgáló
okiratokkal szemben az ingatlan-nyilvántartási törvény szigorú alaki és
tartalmi követelményeket állapít meg.
Tulajdonjogot
kizárólag az ingatlan-nyilvántartásban szereplő tulajdonostól lehet szerezni.
Gyakran előfordul azonban, hogy az eladó tulajdonjoga nincs ugyan bejegyezve,
de bejegyzésre alkalmas okirattal (adásvételi, ajándékozási szerződés, stb.) és
széljeggyel igazolja a tulajdonjogát. Ilyenkor - feltéve hogy a tulajdonosi
láncolat a széljegyek bejegyzésekor nem szakad meg - nincs akadálya az új
tulajdonos ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének sem.
Az adásvételi
szerződés megkötése során az eladó az ingatlan lényeges tulajdonságairól, az
ingatlannal kapcsolatos fontos körülményekről, különösen az ingatlanra
vonatkozó jogokról és terhekről (pl. haszonélvezeti jog, zálogjog,
elidegenítési és terhelési tilalom, telki szolgalmi jog) köteles a vevőt
tájékoztatni. A tájékoztatással egyidejűleg a fentiek igazolására szolgáló
okiratokat is át kell adni
Ha a vevő az
adásvételi szerződés aláírásakor csak foglalót vagy előleget fizet, az eladó a
vételár teljes kiegyenlítéséig a tulajdonjogát fenntarthatja.
A vevő a
birtokbavétel napjától kezdve szedi az ingatlan hasznait, viseli a terheit,
valamint azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni
(kárveszély).
Az
adásvételi szerződés alapján az eladót szavatosság terheli a vevő
tulajdonszerzéséért, azaz az eladó szavatolja, hogy harmadik személynek nincs
olyan joga az ingatlanon, amely a tulajdonjog megszerzését akadályozza vagy
korlátozza (pl. elidegenítési és terhelési tilalom, haszonélvezeti jog, más
személy elővásárlási joga stb.). Az eladót terhelő szavatosság kiterjed arra
is, hogy a vevő az átruházott tulajdonjogot korlátozástól mentesen szerezze
meg; ha pedig a tulajdonjogot a szerződésben megjelölt terhekkel együtt
ruházták át, akkor arra, hogy a megjelölteken felül az ingatlan egyébként
tehermentes legyen. Nincs akadálya annak sem, hogy a vevő terhekkel együtt
szerezze meg az ingatlant, ilyenkor azonban ezt a körülményt a vételár
meghatározásánál figyelembe kell venni (pl. az eladó haszonélvezeti jogot
tart fenn magának).
Az átadással és az
ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos
költségek az eladót, míg a szerződéskötéssel, az átvétellel és a
tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésével kapcsolatos
költségek (ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték) a vevőt terhelik. A
vevőnek kell megfizetnie a tulajdon-átruházási illetéket (visszterhes
vagyonátruházási illeték) is.
Csere
A csereszerződésben
a felek az ingatlanok tulajdonának kölcsönös átruházására vállalnak
kötelezettséget, azaz mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása, és vevő a
másik fél szolgáltatása tekintetében. A csereszerződés annyiban különbözik az
adásvételtől, hogy a tulajdonjog átruházásáért ellenszolgáltatásként egyik vevő
sem vételárat fizet, hanem a saját tulajdonjogának átruházását vállalja. Ha az
ingatlanok forgalmi értéke egymástól eltér, adásvétellel vegyes csereszerződés
jön létre, amely alapján az értékkülönbözetet pénzben egyenlítik ki.
(Értékkülönbözet megtérítése hiányában ajándékozással vegyes csereszerződésről
van szó!) A csereszerződésre egyebekben az adásvétel szabályait kell alkalmazni
(pl. írásba foglalás, lényeges tartalom, tájékoztatási kötelezettség stb.)
Öröklés
Ingatlan
tulajdonjogát nem csak szerződéssel lehet megszerezni. Az örökhagyó halálával a
hagyaték tárgyát képező ingatlan - az esetleges terhekkel együtt - az
örökösére/örököseire száll át. Az öröklésnek két fajtáját különböztethetjük
meg. Végintézkedés hiányában a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni.
Ennek alapján - az alábbi sorrendben - az elhalt személy leszármazói,
házastársa, ezek hiányában pedig a felmenői örökölnek. Ha az örökhagyó után
leszármazók és túlélő házastárs is marad, az ingatlan tulajdonjogát a leszármazó(k)
öröklik, a házastárs pedig - özvegyi joga alapján - holtig tartó
haszonélvezetre jogosult. (Az özvegyet megillető haszonélvezeti jog újabb
házasságkötéssel megszűnik!) Az örökhagyó végintézkedése alapján, a törvényes
öröklés szabályaitól eltérően lehet a hagyaték - így a hagyatékba tartozó
ingatlan - jogi sorsát rendezni.
Ajándékozás
Az
ajándékozási szerződés lényege abban rejlik, hogy a megajándékozott ingyenesen
- ellenérték fizetése nélkül - szerez tulajdont. Ingatlan ajándékozása esetén a
szerződést írásba kell foglalni, s a tulajdonszerzéshez - az adásvételhez
hasonlóan - ingatlan-nyilvántartási bejegyzés is szükséges. Ezért a
szerződésnek tartalmaznia kell azokat a kellékeket, amelyeket az
ingatlan-nyilvántartási törvény a bejegyzésre alkalmas okiratokra előír.
Célszerű utalni a
felek között fennálló esetleges rokonsági kapcsolatra is, mert ez a tény az
illeték mértékét befolyásolja.
Budafok,
Budatétény, Rózsavölgy, Baross Gábor telep, Nagytétény, XXII. kerület
Ingatlan,
családi ház, ikerház, sorház, építési telek, telek, lakás, öröklakás, új építés
Heuréka 22 Ingatlanközvetítő Bt. www.heureka22.hu tel:227 0391